1.nap "Viszlát Mami!"

Sziasztok!
Tegnap kezdtem el vezetni a naplómat,és szeretném veletek megosztani a leírtakat,hogy megismerjétek az élményeimet,és remélem nyomon követitek majd hogyan cseperedek.


2011.Május 21.Szombat
Szia Napló!

-A nevem Merész Kefír (ma kaptam),most leszek 6 hetes.Szeretek játszani,enni,aludni és szeretném felfedezni a világot!Apró termetem ellenére,én vagyok a legbátrabb cica a világon,és ha el akarok érni,vagy meg akarok szerezni valamit,akkor ne álljon senki az utamba.
Négyen vagyunk testvérek,két fiú és két lány.Az egyik húgom fehér,csak a feje tetején van egy pici szürke folt,a másik hugi fekete-fehér színű.A bratyóm fekete-fehér,én pedig hófehér vagyok és kék a szemem.Van egy idősebb testvérem is,őt Lucának hívják,és teljesen fekete,mint a korom.Harapós,és elég nehéz a természete,de azért kedvelem.
Apukám a szomszédban lakik,de róla nem tudok sokat.Anyukám nagyon szép macska,fehér a szőre,az egyik szeme zöld,a másik pedig kék.Nagyon csinos és nagyon szeretem.Viszont ma elhoztak tőlük,és először megijedtem,de aztán rájöttem hogy nagy kaland előtt állok!

Nagyon izgalmas napom volt ma!Először azt hittem ugyanolyan nyugis napom lesz mint amióta megszülettem.Gondoltam csak a szokásos cicizés,alvás és persze bunyó a tesókkal.
Így is volt majdnem egész nap,de aztán az a szőke hajú lány akit anyu gazdinak hív kivitt minket az udvarra,és nem mehettünk semerre.Nem értettem mire várunk,már mind a négyen nyafogtunk hogy:-Eressz már el minket,menni akarunk világgá!-de mindig visszarakott minket a dobozba.Kicsit bosszantó volt,ráadásul anyu se volt sehol,pedig már éhesek is voltunk.Aztán egyszer csak idegen hangokat hallottunk.Sosem hallottam még ezeket a hangokat,de rájuk sem hederítettem,mert hát világgá akartam menni.Na és persze éhes is voltam.Épp hemperegtem a doboz sarkában,amikor egy kicsike kéz megfogott és felemelt.Magam alá húztam a farkincámat,mert kicsit szégyenlős vagyok.Megsimogatott és megcsikizte a pocimat(nagyon csikis vagyok),aztán a farkincámat próbálta megemelni,de én nem hagytam.Küzdöttem,nem akartam hogy meglássa a pisilőmet.De amikor megvakarta az államat,nem figyeltem és hopp,már látta is amit addig harciasan takargattam.
Utána egy nagyobb kézbe kerültem,felemelt,láttam milyen nagy a feje,és mekkora szemei vannak!Utána leraktak,én pedig újra szökni próbáltam a dobozból.A tesóimat is megnézték,de őket hamarabb rakták le mint engem.Valamit beszéltek az emberek,de nem figyeltem rájuk,épp a szökési hadműveleten dolgoztam.Közben megjött anyu és lefeküdt a doboz elé,és végre mehettünk enni,már nem is volt olyan fontos az a szökés.
Mire odaértem anyuhoz,a többiek már ettek,és egy cicit sem láttam tőlük.Próbáltam keresni egyet,de jobb ötletnek tűnt ha felmászok rájuk és négy manccsal helyet csinálok csak magamnak.Ez bejött,sikeresen odébb toltam mindenkit és már ettem is.
Amikor befejeztem az evést még mindig beszélgettek az emberek,utána pedig beleraktak egy kis dobozba.Volt a tetején egy lyuk,kidugtam a fejem.Az emberek nevettek amikor rám néztek,fura szerzetek.A kicsike kéz kisegítette a mellső mancsaimat dobozból,így még kényelmesebb volt,így hát el is terültem a doboz tetején,és néztem hogy nevetnek.Arra gondoltam hogy érdekesek ezek az emberek,szeretném őket megérteni.
Kimásztam a doboz tetejére,és a kicsi kéz visszaadta a dobozt,kézben fogott tovább,és ekkor elindultunk.A kicsi kéz elvitt anyutól és a többiektől.Nem értettem hová megyünk,megrémültem és menekülni akartam,de a kis kéz finoman fogott és cirógatott ahogy egyre távolodtunk anyuéktól.Elég sokáig mehettünk,mert már majdnem elaludtam nyafizás közben,amikor ugatást hallottam,és valami csilingelt,zörgött és akkor éreztem hogy van mellettünk pár kutya.Nem borzoltam fel magam,éreztem hogy a kicsi kézben biztonságban vagyok.Szeretem ezt a kezet,majdnem ugyanúgy mint ahogy anyut.

Elmentünk a kutyák mellett és bementünk egy házba.Lerakott egy ágyra,és hirtelen eltűnt.Láttam valami fehér bundát,azt hittem anyu az,így nem ijedtem meg tőle.Nem ő volt.Egy kis termetű kutyus volt,aki odajött érdeklődni ki is vagyok.A neve Maya,és állítása szerint máltai selyemkutya,akinek hosszú a szőre általában,csak most meg van nyírva,mert nagyon meleg van.
Mondta hogy ne féljek,jobb helyre nem is kerülhettem volna,nem fogok unatkozni,és majd ő vigyáz rám,és mindenki nagyon fog engem szeretni.Nem értettem kikre gondol,hiszen senki mást nem láttam a lakásban,de mielőtt megkérdezhettem volna kik azok a mindenkik,Kicsi kéz visszajött és hozott nekem valamit,ami majdnem olyan volt mint anyu teje,de nem volt olyan finom,így kiköptem amikor azzal az izével a számba lőtte.De mivel szomjas voltam így amit utána lövöldözött megittam,és nem is volt olyan nagyon rossz mint legelőször.

Kicsi kéz ült mellettem és simizte a fejem és a hasam,aztán amikor legurultam az ágyról,puhára estem és úgy feküdtem egy kicsit amíg eldöntöttem hogy körülnézek hol is vagyok.
Körbejártam a szobát.Találtam vezetékeket!Tudtátok hogy ha megpofozzátok a vezetéket nem üt vissza?Nagyon jó móka,szeretek megküzdeni a vezetékkel!
Amíg a felfedező körútom tartott,Maya végig nézett és követett.Aranyos tőle hogy figyel rám.
Egyszer csak megjelent mellettem egy vörös macska,és elment előttem.Rám sem nézett!Észre sem vett,mintha ott sem lennék.Ez bántott és odamentem hozzá,de ő rám fújt és otthagyott.Én próbáltam barátkozni,de nem érdekeltem,most is itt ül előttem és csak bámul rám.Lehet valami van a pofimon?
Estefelé Kicsi kéz megvárta amíg kibóklászom magam,és adott nekem cicakonzervet!Nagyon finom volt,még repetáztam is,aztán kaptam olyan anyatej félét.Nem igazán rajongok érte.Hiányzik anyu.De most álmos vagyok,elmegyek aludni.Fárasztó napom volt,majd még írok.Jó éjt.