7.nap "A nagy kérdés"

2011.május 27.Péntek

Halihó Napló!

Reggel sokáig aludtam,ébredés után balhéztam Mayával.Szegény Anyát felkeltettük,pedig szeretett volna még aludni.
Reggeli után alaposan megmosakodtam,mert a vécézést követően történt egy kis baleset.Gyorsan rendberaktam magam,aztán játszottam még Anyával is egy kicsit.Pihentem egy keveset,mert nem tesz jót nekem ha túl sokat ugrálok kaja után.De félek hogy ha nem mozgom le,akkor kövér leszek.
Pihi után Anya levitt a konyhába.Pöttyömmel beszélgettem,meséltem neki milyen ügyesen tudok már mászni és ugrani is.Büszkélkedtem hogy már a fotelt hátulról is megmászom.Gratulált,azt mondta nagyon ügyes vagyok,és hogy nem csak a termetemen látszik hogy fejlődök.Amikor kérdeztem ezt hogy érti,azt mondta hogy mióta hazahoztak nagyon sokat nőttem,és az ügyességem is fejlődik.
Én nem is vettem észre hogy megnőttem.Ezek szerint most már nagy cica vagyok?Az nem lehet,hiszen még Garfield is nagyobb nálam!De lehet hogy igaza van és tényleg nagyobb vagyok.Lehet hamarosan én is olyan cica leszek mint Morci bácsi?Ahogy emlékszem,ő aztán tényleg hatalmas!
Elkezdtem incselkedni Pöttyömmel,nem vette zokon,sőt amikor elkezdtem bújócskázni jött utánam és keresett.Nagyon jól éreztem magam,kár hogy ő nem bújt el egyszer sem.
A legjobb rész az volt,amikor bementem a hűtő mögé,ő ott nézett be ahol bementem,én pedig kiszaladtam a másik oldalon,át a nappaliba és elbújtam az ágy mellé.Pöttyöm keresett,de nem talált,és amikor kijött a konyhából,én megtámadtam!Megijesztettem!Nagyon jót kacagtam rajta,ő pedig megdicsért hogy ilyen ügyesen elkaptam.Nem is vettem észre,hogy valaki a lépcsőről figyelte a bújócskánkat,csak amikor Garfield odaszólt neki hogy heló.Nem tudtam kinek helózik,de aztán megláttam Morcit ahogy fenségesen lelépked a lépcsőn.Hatalmas szemekkel bámultam rá és észre sem vettem hogy a szám is nyitva van.Elhaladt előttem,végigmért és bement a konyhába.Elfelejtettem még köszönni is,annyira csodálkoztam.Nagyon szép macska!Olyan fehér mint én,csak hosszabb a szőre,nagyobb Szimbi néninél,és olyan a kisugárzása mint amilyen a neve.A konyha elé álltam és köszöntem neki hogy heló.Rám nézett,de nem szólt semmit sem.Garfieldhoz fordult.-Ő az a törpe akit mondtál?Tényleg elég parányi.-Garfield bólintott.-Anya!Hazaértem!-és máris a pulton termett.
Hogy ez mekkorát tud ugrani!Anya megsimizte,és adott a fejére egy hatalmas puszit.Morci hozzádörgölőzött,és viszonozta a puszit.Beszélgettek egy kicsit hogy merre járt Morci,és miért nem jött előbb haza.Mondta neki Anya hogy már nagyon aggódott érte,mindig a frászt hozza rá ha nem jön haza napokig.Morci bocsánat kérően hozzábújt,aztán leugrott a székre és lefeküdt.Pár pillanat múlva odaszólt Garfieldnak,hogy van a felső teraszon valami,az övé lehet,neki már nem kell.Garfield sietve felrohant és visszanyávogott egy "köszi"-t.
Nem tudom mi lehetett az,nem árulták el.
Anya tovább csinálta a dolgát,néha hátra nézett mit csinálunk,merre járok.
Mászkáltam a lakásban,néha ránéztem Morcira hogy még ott alszik-e.Épp a szék alatt mentem el,amikor leugrott elém.Ijedtemben meg sem mertem moccanni.-Tudod már mi leszel ha nagy leszel?-kérdezte tőlem,én meg csak tátogtam,nem tudtam mit mondjak,hiszen nem értettem mire gondol.-Megkukultál?-közelebb hajolt.Anya rászólt hogy viselkedjen velem rendesen,ekkor visszaugrott a székre és lesett rám.Szimbi néni jött mellém,és meglendítette Morci felé a mancsát.-Hagyd a kölyköt,a frászt hozod rá.Nem látod?-Felugrott a másik székre,és mosakodni kezdett.
-Jól van na.Csak érdeklődtem Vattacukortól hogy mi akar lenni,de meg sem szólal.Pedig tudtommal nem néma.
-A nevem nem Vattacukor.Kefír vagyok.Merész Kefír.-hallottam a saját hangom.
-Jól van Pamacs,ha te mondod,én elhiszem neked.-Vágta rá.-Válaszolsz a kérdésemre hogy mi akarsz lenni?
-Én bátor nagy cica szeretnék lenni.-Mondtam.Szimbi néni elmosolyodott,Morci meg ránézett.-Látom még te sem beszélgettél vele túl sokat.-Mordult rá Szimbire.-Szóval Törpe!Mi lesz majd a munkád?Házi pamacs leszel,vagy vadász?Vagy úgy csinálsz mint mi ketten?
A kérdés elgondolkodtatott.Honnan tudhatnám mi legyek?A házi pamacs a lakásban dolgozik feltételeztem.A vadász pedig vadászik.Ez egyértelmű volt.Egy kis gondolkodás után ezt válaszoltam:-Szeretek a lakásban lenni,érdekelnek az udvaron is a dolgok.Viszont vadászni még nem tudok.-Morci bácsi bólintott,és behunyta a szemét.Szimbi néni is aludt egy kicsit.Odamentem Anyához,és ráfeküdtem a lábára.Nem aludtam,hanem gondolkodtam.Anya el akart indulni,de nem akartam lemászni,így velem együtt csoszogott el a hűtőig.Vett elő nekem kaját,de nem nagyon voltam éhes,inkább gondolkodni akartam.Azt nem tudom mikor aludtam el,de az ebéd illatára keltem.Evés után a fotelemben játszottam egy kicsit,aztán csak fetrengtem,aludni nem tudtam,játszani meg nem sok kedvem volt.Még Anya is megjegyezte hogy milyen kis nyűgös vagyok.Tényleg az voltam.

Kedveskedni akart nekem,lefeküdt mellém és játszottunk egy kicsit.Próbált mosolyt csalni a pofimra,de nem sikerült neki.Nem sok kedvem volt bohóckodni,ezt ő is látta.Inkább odafeküdtem mellé,a fejemet ráraktam,és elmélkedtem tovább.




Maya kérdezte mi a bajom,elmeséltem neki a beszélgetésemet Morciékkal.Nem értette miért problémázok ezen ennyit,hiszen még van időm kitalálni.
Kérdeztem tőle hogy hogyan kell vadászni,azt mondta hogy ő macskául nem tud vadászni,de ha nem akarok segítséget kérni a nagyoktól,akkor megkérjük Anyát hogy mutassa meg az alapokat.Belementem,Maya szólt Anyának,és megmutatták hogyan kell a földre lapulni,és meddig kell várni a támadáshoz.
Ezt gyorsan megtanultam,egyedül gyakoroltam a labdámon.Később Garfield-ot kezdtem el célba venni.Nagyon jól ment!Amikor bejött a szobába,én belapultam a fotel mögé és észre sem vett.Elment a vezetékekkel teli doboz mellett,én pedig hangtalanul követtem.
A kis tálcáig követtem,csak akkor vett észre,amikor mellé értem és rá akartam csapni.A képen is látszik hogy mennyire gyors vagyok!
Később Mayát is megtámadtam.Amikor elfáradtam megvacsoráztam,aztán hallottam valami furcsa hangot.Maya arra nézett amerre a zaj volt.-Menj és vadászd le.Menni fog!-bíztatott.
Az ágy sarkától óvatosan kikukucskáltam,és célbavettem a vergődő valamit.Éreztem valami furcsát magamban.Közelebb kúsztam.A farkincám ide-oda csapkodott,kunkorodott mindenfelé,lapítottam,megráztam a fenekem és ráugrottam.ELKAPTAM!Megfogtam!Az első amit levadásztam!Egy molylepkét sikerült fognom!Nagyon gyorsan tanulok ugye?Egész este elalvásig mindent levadásztam!Amit megláttam,azt el is kaptam.Mayát legalább tízszer kaptam el,Anya lábát nem is számoltam hányszor,a kezét is jónéhányszor.Anya nagyon örült hogy ennyire ügyes vagyok,nagyon büszke rám.Nem tudom Morci most hol lehet,de majd megköszönöm neki!Már megvan mi leszek ha nagy leszek!
VADÁSZÓ HÁZIPAMACS AKAROK LENNI MINT Ő!