6.nap "Rémség és felismerés"

2011.május 26.Csütörtök

Szia Naplócska!

A reggelem ma másképp kezdődött!Kicsikéz nem ért rá velem játszani,reggeli után dolga akadt.Amikor Nagyszem lefeküdt, én nem hagytam aludni (mindig nappal alszik),kértem hogy játszunk együtt egy kicsit mert nagyon unatkozok.Nagyon jó játékot talált ki.Amikor én ugrottam egyet,akkor a takaróval együtt dobott rajtam egy picivel nagyobbat!Nagyon élveztem hogy olyan magasban vagyok,10 centiméter magasra tudok egyedül ugrani,de ő segített nekem felugrani 20 centire! Miután Nagyszem elaludt,Kicsikéz elvitt magával a konyhába,mert én játszani akartam tovább.Ott volt Pöttyöm is megint,hozzá dörgölőztem,ő pedig megnyalt.Azt hiszem új barátot szereztem magamnak.Pöttyöm nem szokott játszani.Amikor kérdeztem miért,ezt válaszolta:
-Kinőttem a bohóckodásból,komolyabb dolgokkal kell foglalkoznom. Szívesen figyelek rád,és nyugodtan ugrálhatsz is rajtam ha úgy tartja kedved,de nem hiszem hogy lesz időm játszani veled.
-Milyen komoly dolgokról beszélsz?-kérdeztem.
-Az én feladatom hogy megvédjem Anyát mindentől.Ez a legfontosabb.Vigyázok rá és a házra is,na és persze az összes többi lakóra.
-Te is Anyának hívod?Téged is elhoztak az anyukádtól?-kérdeztem érdeklődően.
-Igen,Anyának hívom,mert nagyon szeretem.Ugyanolyan fontos nekem,mint amilyen fontos vagyok én is neki.Engem nem vettek el az anyukámtól,most is vele lakom.-elmosolyodott-Az én igazi anyukám Trixy,ő kint lakik az udvaron.Majd bemutatlak neki.
Sokat beszélgettem Pöttyömmel.Elmondta hogy Kicsikéz segített nekik megszületni.Nagyon sokan voltak testvérek,és Trixy-nek kevés volt a teje,így Kicsikéz volt a pótmamájuk,etette őket cumis üvegből.Még kérdezgettem volna,de azt mondta hogy majd Trixy-t kérdezzem,mert ő jobban tudja a kérdéseimre a választ.Remélem hamarosan megismerhetem Pöttyöm anyukáját.
Kicsikéznek nagyon sok dolga volt,alig láttam.Benji köszönésen kívül másra nem volt hajlandó.Szimbit egyszer láttam,nem sokáig volt itthon.Nem tudom mi dolga lehet,biztos ő is dolgozik.Garfield-ot hallottam nyávogni kint,rémes hangja van!Maya kint volt Kicsikézzel,engem meg bent hagytak és nagyon unatkoztam.Utána kezdődött az a rémálom!
Unalmamban megmásztam egy fotelt.Soha,de soha,de tényleg soha többé nem mászok fel oda.Felkapaszkodtam a fotelra,és ahogy másztam,egy polchoz értem,azon van az az üveg is,ahol valaki motoszkál.Volt hely a polc és a fotel között,simán átcsusszanhattam volna rajta.Átdugtam a fejem,és ekkor történt minden!Rémes volt!Ilyen szörnyűséget még nem éltem át!Emeltem volna tovább a mancsom,de a karmom beakadt a fotelba.Próbáltam a másikat emelni,de az is be volt akadva.-Na ez aztán tényleg kínos,hogy tudtam így otthagyni a karmaimat?!-nyávogtam el magam.Gondoltam lemászok,de megdöbbenésemre nem tudtam visszahúzni a fejemet.Felfelé simán átdugtam,visszahúzni meg tudom?Átvillant az agyamon,hogy lehet 2 perc alatt megnőtt a fejem,de ez nem volt valami jó gondolat,mert akkor pánikba estem.Se fel,se le,én meg itt maradok beszorulva a hatalmas fejemmel!
Kétségbe esett nyávogással próbáltam segítségért kiabálni,erre valami elkezdett mellettem visítani!Még jobban bepánikoltam és próbáltam szabadulni a polc és a fotel fogságából.Egy kicsit oldalra tudtam fordulni,és szembetaláltam magam egy óriási szőrös fejjel,és két hatalmas foggal!Visítozott,de nem értettem mit mondd,azt hittem bántani akar.Benji előjött a helyéről és rászólt a visítógépre hogy hallgasson el,mire az elhallgatott ugyan,de még mindig ott állt mögöttem és a hatalmas orrát mozgatta fel és le!Sikoltoztam tovább,kiabáltam mindenkinek!-Maya!Garfield!Szimbi néni!Segítsetek!Kicsikéz!Segíts rajtam kérlek szépen!Benji szedj ki innen könyörgöm,mert nagyon félek!Nem tudok kimászni!-Sikítoztam legalább 10 másodperce,de senki sem segített,én meg egyre jobban rettegtem! -Valaki!Bárki!Segítség!Beszorultam!Nem enged el!Valaki segítsen már,nagyon félek!-eszembe jutott egy szó,csak egyetlen egy szó amit még nem kiabáltam.-Anya!Anya!Segíts!Beszorultam.Anya!-hallottam ahogy az ajtó kinyílik.A fotel megmozdult,és az az édes kicsike kéz megfogott és kiszabadított.Felemelt és a pofija elé tartott.
-Na ezért lett a neved Merész Kefír,mert mindig oda mászol,ahová nem kellene.-mosolygott-Jobban vagy picim?Megijedtél mi?-magához szorított,adott egy olyan cuppanós puszit.
Megértettem miért hívja mindenki Anyának.Előkeríti a játékainkat,enni ad,nagyon szeret minket és ha baj van,a segítségünkre siet.
Az ijedségtől kimerültem,és lefeküdtem aludni.Estig fel sem keltem.Vacsora után bemásztam a fotelkémbe,a saját fotelkémbe Anya mellé.Szorosan hozzábújtam,nem engedtem el.Lefekvéskor szépen a takaró alatt maradtam,szorosan hozzábújtam,köszönetképpen hogy megmentett megrágtam az ujjait azért,hogy tudja mennyire hálás vagyok neki,és hogy mennyire szeretem.